2015. április 14., kedd

Az ebéd utáni kötelezően választható gyakorlatok egyike a kutyasétáltatás. A többi: mosogatás, tüzifa gyűjtés, néha kecskesétáltatás, egyéb ház körüli munkák. Szeretek kutyát sétáltatni, és még az sem rontja el ennek örömét, hogy az út fel a hegyre, le a hegyről, és a hegy tetejéről visszanézve még a budi is picinek tűnik, nemhogy a farm.
Blue-t egész nap láncon van, mert nagyon nagytestű, ugatós, ugrálós és az apját is el kellett altatni, mert megharapott két embert. Különben az összes (szám szerint 6) kutya rokon, nagyon szövevényes családi viszonyok vannak közöttük.
És igen, tudom, minden borotválkozás nélkül töltött nap éveket öregít rajtam.

4 megjegyzés:

  1. Éveket. Látom, a képen már másfél évtized is összejött :p

    VálaszTörlés
  2. Hat szerintem meg allati sarmos vagy ezzel a szakallal, es csak ugy ragyogsz! Jol all a kalap, jol all a kertesznadrag, meg azok a sarga hangak a hatterben, vagy mik azok, jakabfan is pont ilyenek vannak, szoval sztem az latszik (mindkettotokon), h allati jol vagy a borodben. A Bibi ket napja feloletek kerdez, es koveteli, hogy menjunk Portugaliaba :)

    VálaszTörlés
  3. A kecskesétáltatáson azért hangosan felröhögtem :)

    VálaszTörlés
  4. Törpapa!
    Kecskével is láthatnánk? :)

    VálaszTörlés