Az első élmények eléggé felkavaróak voltak az új helyen. Mondjuk az út mellett a yukka sor eléggé menő volt, de aztán mellbevágó volt a rendetlenség. Szerintem még nagyobb, mint az előző helyen (Fruzsi szerint nem, de ő máris elfogult), mindent belengő kutyaszarszag (biokomposzt, persze, de én eléggé sokat sétáltattam kutyát a Köztársaság téren, hogy tudjam, miről beszélek). A ház közelében egy rémisztően lerobban, ablaktalan lakókocsi, majd abban lakunk, viccelődtem Fruzsival, aki valamiért nem értékelte különösebben. A házban egy 30 körüli fickó fogad (rossz fogak, már megint), aki nem nagyon tud mit kezdeni velünk, az angolsága nem tökéletes, amikor nem tud valamit angolul, akkor (szerencsés esetben) németül mondja, de inkább portugálul, és közben nagyon kedvesen nevetgél, mi meg nem értjük. Annyit azért értettünk, hogy vigyázzunk a kertben a skorpiókkal és vannak kisméretű viperák is, nem halálos a mérgük, de eléggé kellemetlen. A "hálószobánk" az ő szobájukból nyílik és onnan a fürdőszoba, amiben még nagyobb a kupi. A fürdőszobának nem ablaka van felénk, hanem egy nagy nyílás, amiben nincsen ablak, de szerencsére az ajtót se lehet becsukni. Ja, és emeletes ágy van a szobában. Valszeg az arcunkra volt írva, hogy nem erre számítottunk, úgyhogy megnyugtatásul azt mondta, hogy pár nap alatt helyrehozza a lakókocsit kint és majd lakhatunk abban.