Fruzsi szóba elegyedett egy kórházi nővérrel, aki mondta, hogy tele van a hócipője az országgal, a korrupcióval és a rohadt kormányzattal és nagyon gondolkodik azon, hogy lelép Angliába és ott keresi a boldogulást. Tisztára mintha otthon lennénk.

Roppant naiv festmény a helyi (Nagosela) templom falán. Vasárnap bekukkantottunk a templomba, ezen a képen kívül nem nagyon volt érdemes körülnézni.

Internet a helyi foci klub helyiségében van, elég hektikus a nyitva tartása, este általában, fél8-8 körül kinyit, meg valamikor napközben is, de nem sikerült kideríteni pontosan és az ajtón lévő papír is inkább csak iránymutatás, mint szabály. Van itt egy bár jellegű helyiség, vitrin a kupákkal, két számítógép internet kapcsolattal (meg persze ingyen wifi), egy kisebb szoba billiárd asztallal, és egy nagyobb csarnokszerűség színpaddal.
Most épp a Svédország-Portugália meccs megy, nulla-nulla az állás, 6 férfi drukkol bőszen mellettünk.

Ha magunknak csináljuk a kaját, akkor színesen és izgalmasan étkezünk: hagyma-paradicsom saláta, párolt gomba, padlizsán és répa, libatop fokhagymával olajon futtatva, tojásrántotta, (a lehetőségekhez képest) barna kenyér.

Múlt hét hétfőn elvittek minket a házigazdáink ebédelni a helyi piacra. Minden hétfőn együtt ebédelnek a barátaikkal és most velünk is, annyira nem voltam oda a kajáért (igazi kifőzdei cucc, ízetlen csirke, ízetlen savanyúság, ízetlen sültkrumpli és rizs), a kedvességért és figyelemért viszont nagyon is. És, ne feledjük, beleszámított a munkaidőbe.

A farm látképe

A földről és az égből.

Jól látszik, hogy sok terasz van és nagy a szintkülönbség, viszont, ellentétben Sao Pedro-val, itt nem nyaktörő ösvény vezet csak két terasz között, hanem olyan út, ahol egy kisebb traktor is kényelmesen tud közlekedni.

A birtok alja. A szomszédtól egy kicsiny patak választja el a birtokot, meg a szemlélet: a szomszéd (my neighbour, the idiot one, ahogy Mike emlegeti) úgy gondolja, hogy a gyomok ellen a legbiztosabb a gyomirtó, úgyhogy mindent lefúj vele. A következő képen is jól látszanak a (birtok és mentalitásbeli) határok.

Nagyjából a felső kétharmad Mike birtoka, a keresztbe futó egyenes vonal a bringaút, a felette lévő barna sávok pedig a szomszéd (the idiot one) gyomirtózott teraszai.

A tűzifa hasogatásának eddig a megszokott útját ismertem, tudjátok, fejsze, lendület, technika, ma tanultam egy újat is, elektromos kütyü, a nagyobb fajtából, 10 tonnányi erővel hasít. 3 perc alatt végeztem olyan hasábokkal, amiket korábban egy órányi küszködés után adtam volna fel.

A helyi élővilágról

Már kezdetektől fogva hallottunk néha-néha valami mocorgást, kaparászást lefekvés után, de bizonyosságot csak a portói hétvége után szereztünk, amikor is a barackokat megrágva találtuk és minden elképzelhető helyen egérszar volt. Egérfogó nincsen, mérget addig nem akar kirakni a hostunk, amíg ott vagyunk És ezzel tökéletesen egyetértünk), legfeljebb nem hagyunk elöl kaját és különben is, vasárnap megyünk tovább.
Az is lehet, hogy már nincs is egerünk, ugyanis ma, amikor visszaértünk a bringázásból és beléptem a lakókocsiba egy fekete, vagy 70 centis kígyót láttam eltűnni az ágyunk és az egyik szekrény között. Azt hiszem nem sikoltoztam, amikor megláttam, de eléggé megijedtem, az tuti. Mike azt mondta, hogy itt nincsen mérgeskígyó, meg valószínűleg jobban megijedt, mint én (mármint a kígyó) és hagyjuk nyitva az ajtót és akkor talán lelép, mire visszaérünk az internetezésből. Nagyon megnyugtató.
Azt meséltem már, hogy a zuhanyzó-wc kabin tető szellőzőjébe darazsak fészkeltek? Farmélet a köbön.

Cikkajánló:
2040 után elpusztul a ma ismert világ (remélem akkor már vagy 15 éve biogazdálkodó leszek, elég messze a várostól):
http://444.hu/2015/06/28/2040-utanra-mar-nem-erdemes-tervezni-addigra-elpusztul-a-ma-ismert-vilag/
És, a kert, a mit soha nem kapáltak (ráadásul egy nagyon is működő, mikró-mezőgazdasági modell):
http://m.hir24.hu/hirek/kultura/Dobbenetes-latvany-igy-nez-ki-a-kert-amit-soha-nem-kapaltak

A komposzt wc használatának szabályai

A lényeg, hogy csak szilárd cucc kerülhet bele, folyékony nem. Így aztán nem büdös és nem vonzza a legyeket sem.

A lakókocsi egyetlen gyengéje a mellekhelyiség, különösen az egybe zuhany-wc. A wc olyan, mintha egy űrállomásra tervezte volna Howard Wolowitz, csak éppen itt még a gravitáció sem játszik (a lehúzás annyi, hogy kinyílik egy 5 cm átmérőjű nyílás az alján és gyengéden odacsurgat valami kék vegyszert...), úgyhogy pár nap után megelégeltük a helyzetet és a házigazdával egyeztetve kijelöltünk egy helyet a komposzt wc-nek, kiástam és azóta mindenki nagy megelégedésére azt használjuk. Zuhanynak meg a lakókocsi mögötti részt használjuk, ahol az odavezető csőben felmelegedett víz olyan meleg, hogy 1-2 körül nem is tudunk fürödni, csak délután 4 körül.

Ha már nyaralás, múlt hét vasárnap elautóztunk Coimbrába (és nem voltunk elájulva tőle), most hétvégén pedig Portóban voltunk (ami nagyon tetszett).
Két fontos élményünk volt, egyrészt, hogy Portugália nemcsak a falvaiban és a kisvárosokban, de még nagyobb városokban is nagyon provinciális, másrészt, hogy egy-két napra még talán okés, de nagyon nem kívánjuk a várost, a betont, a városi meleget és sok embert.
Éljen a vidéki élet, akárhol is legyen.

Meleg van

Nem igazán számoltunk ezzel, de nagyon meleg van. Múlt héten szerencsénk volt az időjárással, volt, hogy 11-ig nem láttuk a napot, de különben dél körül már elviselhetetlen a hőség. Ma be is fejeztük dél után nem sokkal és este gazoltunk még egy órát.
És, tapasztalatlanságunk okán északon kezdtünk és délre haladunk, vasárnap megyünk Lisszabon közelébe, majd 200 km-rel délebbre, és utána pedig Alentejo-ba, bölcs, nagyszerű szervezés. Meg fogunk sülni.
Ha valaki Portugáliában tervezne hosszabb távú önkéntességet, nyáron inkább északon legyen.

Hallatlanul kedves emberek. Nekik minden lovely, még mi is.
Mindennap többször megkérdezik, hogy mindenünk van-e és jól vagyunk-e, néha nem is hisznek nekünk és meglepnek egy kis lekvárral, kenyérrel, gyümölccsel. Holnap kapunk egy adagnyi házi füstölésű makrélát és valamennyi hurkát is. (Igen, itt nem vega étrenden vagyunk).
Tavaly volt egy nagyon rossz tapasztalatuk, két dán fiatalember, eléggé lelakták a lakókocsit, úgyhogy egy ideig nem is fogadtak wwoofereket. aztán kitalálták, hogy fogadjanak párokat, hátha azok rendesebbek. Mi voltunk a kísérleti alanyok és most nagyon lelkesek.
Pont a bizonytalanság miatt, hogy milyenek leszünk csak két hetet ígértek (mi négyet kértünk), úgyhogy miután eléggé előre igyekeztünk tervezni, három hét után állunk tovább, amit nagyon sajnálok - tényleg, mint egy nyaralás, legalábbis délután 2 után és a hétvégén. El tudnám képzelni, hogy tovább is maradunk.

Hostok és wwooferek

Mike (65) és Mary (63), angol házaspár, itt töltik a nyugdíjas éveiket. Előtte is volt farmjuk, csak éppen Angliában, és vagy 40 éve bió volt az is. Előtte pár évig hagyományosan művelte a földet és tartott állatokat, de aztán megtért.
Volt egy kisebb farmjuk kezdetben, aztán azt eladták és béreltek egy nagyobbat, 2-300 hektárnyit. Főleg takarmánynövényeket termesztettek, és tartottak marhákat és vagy 100 anyakocát és a szaporulatot. Amikor a 2000-es évek elején a környékükön beütött a kergemarhakór és félő volt, hogy kényszervágják az egész állományt, akkor azért komolyan elgondolkodtak az élet értelmén és, hogy hogyan tovább. Megvették ezt a farmot itt Portugáliában, amolyan idős(ebb)kori menedéknek, és elkezdtek vásárokra, fesztiválokra járni, hamburgert készíteni, heti 5-6 napon keresztül. Saját tapasztalatból mondom, ez nem könnyű meló, büdös, meleg, fárasztó, de annak alapján, amit mondott, nagyon-nagyon jövedelmező. [A múlt heti tapasztalatok alapján: nem spórol a hurkával, ami a zsömlébe kerül, (plusz egy kis borban párolt hagyma), De ha csak magában adná el a hurkát, akkor darabonként egy EUR-t kapna (és már azon is nyeresége van), így viszont, zsömlében, hagymával már 3 EUR.] Az összegyűjtött pénzből 5-6 éve felújították az itteni házukat, felszerelték a birtokot és ideköltöztek. Az angol állami nyugdíjt kapják, ami valószínűleg több, mint a portugál átlagkereset.
Kiegészítő bevételként néha elmegy vásárokra és elad némi hamburgert és füstölt árut (Wallace augusztusban ellik és 8-10 kismalacot várnak), meg idén felújítottak egy öreg épületet (ahol 2 éve még malacok voltak) és a AirBnB-n keresztül kiadják.

Wallace, a malac kilazította a kerítése egyik oszlopát, úgyhogy ma reggel 7-től nem kapálással kezdtem a napot, hanem egy gödröt ástam, amibe aztán a házigazda betont öntött és abba állította vissza az oszlopot, rángassa ki ezt a disznaja. Amikor készen lett, odajött hozzánk (épp a spárgát gazoltuk) és azt mondta, hogy még puha a beton, véssük bele a nevünket, így aztán mindig emlékezni fog ránk.
Meg vagyok hatva.

Közlekedési lámpák Coimbrában

Ha sétálsz, karcsú leszel, ha csak állsz egy helyben, akkor nem.

Az erdőtüz nem játék

Úton-útfélen ilyen táblák, amikor megérkeztünk, még zöld volt a jelzés. Mindenkinek van története erdőtűzről, hogy mennyire közel volt, hogy ép csak elkerülte őket. Útközben pedig gyakran látni kiégett erdősávokat, vagy már zöldülő mezőket fekete fa-csonkokkal.
Van két invazív faja, ami nagyban elősegíti a tüzeket, az eukaliptusz és a mimóza. Sokkal gyorsabban nőnek, mint az őshonos fajok, és úgy égnek mint a fáklya.
Az eukaliptuszt szándékosan telepítették be, építőanyag, papírgyártás, ráadásul gyorsan nő, igazi portugálicum.

Farmerek

Piac

Ma piacozunk, és miután a házigazdánk disznót tart és vág és felfüstöl mindent, ami a kezee ügyébe kerül, úgyhogy a közeli (főleg külföldiek álatal látogatott) piacon kipakoltunk és sok minden más mellett hurkás hamburgert készítünk és adunk el. Álommeló ebben a melegben, de ha magad ura vagy, akkor bőven megéri. Meg ha wwoofer vagy, akkor is.
A 100. után már könnyebben megy.

Ez itt a folyópart

A munka utáni pihenés helye. Irigykedni szabad.

Mulcsozás

Itt különben édesburgonya palántákat ültettünk.

Első reggel megemlítettük, hogy kicsit több zöldséget-gyümölcsöt szeretnék. Ráadásnak kaptunk egy kis kecskesajtot is.

Ez nem egy őslény, hanem a helyi malac

A méretet sajnos a kép nem adja igazán át, de hatalmas.

A kaja

Egy szekrény tartós élelmiszer fogadott minket, meg tele hűtő (ami persze nem különösebben nagy), meg kenyér, zöldség és gyümölcs, meg a kérés, hogy szóljunk, ha bármire szükségünk van.
Ez az első hely, hogy magunknak főzünk, és ettől féltem egy kicsit, de ez olyan szabadságot ad, amire nem is számítottunk.

Lakókocsi és lakókocsi között van különbség. Tudom, hogy ez eléggé triviálisan hangzik, de az első farm óta eléggé fáztunk a lakókocsitól. Itt nem olyan, mint ott volt. Kezdve ott, hogy tiszta (csak cipő nélkül szabad bemenni!), kényelmes, működik benne minden, a hűtő,  a világítás, a fürdő és a wc is. És, két terasznyira van a háztól, nem látni ide, vannak kempingszékeink is és csodálatos kilátásunk.

Quinta da Esperanca

Naszóval jelentem megérkeztünk épségben (még vasárnap este természetesen) az első benyomások alapján is és azóta is úgy érezzük, ez eddig a legjobb helyünk. Eltekintve attól, hogy minden nap reggel 7-től fél 2-ig (vagy ha nagyon be akarunk fejezni valamit, mint ma is, akkor akár fél 3-ig is) dolgozunk, olyan az egész, mint egy nyaralás, kempingezés a négyzeten, saját folyóparti strand, nagyon kedves házigazdák, minden, mi szem-szájnak ingere. 

Állítólag idővel lesz wi-fi is a lakókocsiban, ma azért inkább bejöttünk a helyi futball-klub helyiségébe bejelentkezni. 

Nagyon gyorsan eltelt ez a hónap is, és bár úgy érezzük, hogy egy hónap bárhol elég, azért nem könnyen megyünk tovább. Csak akkor lehetett volna tökéletesebb, ha van áram és internet a kabinban, ahol aludtunk, de lényegében nem sokszor hiányzott.
Vasárnap váltunk, kb 25 percnyire innen, valószínűleg vissza fogunk nézni. Az új helyen három hetet leszünk terv szerint, utána pedig Lisszabon közelébe megyünk, aztán pedig meglátjuk merre.
Rengeteg írnivalónk van, ha lesz rendes internet, ígérem bepótolunk mindent.

Kecskefejés

Kipróbáltuk a kecskefejést, érdekes volt, meg izgalmas, de mint kiderült, egyikünk keze se elég erős hozzá - Én majdnem be tudtam fejezni, mielőtt görcsbe állt volna a tenyerem, Fruzsi eddig se jutott. Úgyhogy ezt a munkát nem tudjuk átvállalni, és nagyon elgondolkodtunk, hogy ha szeretnénk kecskét (és kecsketejet, sajtot), akkor edzenünk kell.

Az is kiderült, hogy amíg rendszeresen (és alaposan) fejik, addig tejel a kecske is - Sara-nak (szintén a képen) három éve volt kölyke, azóta folyamatosan fejik és még ma is 2 liter tejet ad naponta.

A képen Fruzsi első próbálkozása, ketten nyugtatják az állatot, a házigazdáék kislánya pedig nem tudta kihagyni egy jó kis katasztrófaturizmus lehetőségét.

Tükröződés

Fűszernövény és fokhagyma szárítás a verandán

Volt néhány éve egy cikk, hogy valaki vett Portugáliában egy birtokot és az évtizedek óta elhagyatott gazdasági épületben múzeális és jó állapotban lévő autókat fedezett fel. Ha ilyen nagy zsákmányt nem is, de kisebbeket még most is lehet találni, ez a láda egy romos házban volt, a házigazdánk fia találta.

Ő Speky,  a család csüngőhasú malaca. Vagy 7 éve kapták a gyerekek karácsonyra, azóta családtag. Nagyon vicces jelenség, mint egy csúnya, öreg bácsi, röfög, hörög és csámcsog állandóan. Az udvaron állandóan belebotlik az ember.

A farm felülről

Fél hektár. Fent a fehér furgon, baloldalt a ház, alul a kecskeistálló, attól jobbra a veteményes (az üvegház még nincsen rajta), aztán az erdő-bozótos határolja, fent a barna folt pedig a másik veteményes. Jól látható a teraszhatárok még felülről is.