Portugália eddig nem fogott meg. Fruzsi odáig van a kisvárosoktól, tényleg helyes, rendezett, tiszta, polgári városkák, nem nagyra nőtt falvak, a főtéren EU pénzből felhúzott modern tanácsházával, de semmi különös. Tudom azt is, hogy túl sokat még nem is láttunk belőle, világvégi farm volt az első, és kisvárosias környezet ez a második, meg elég rossz élményeink voltak eddig a hostokkal (bezzeg Toscana, bezzeg Enrico), meg az 5 hónapnyi portugál órára járás is csak annyira elég, hogy tudunk köszönni, meg ismerősen cseng a nyelv (szerencsére megismertük a világ legcukibb portugál-tanárnőjét, ha valaki portugálul akar tanulni, össze tudjuk kötni vele), de hogy miért is lenne itt bármivel is jobb, mint bárhol máshol, arra nincsen válaszunk.
Olvastunk egy cikket (az igazi oliva hírlevelét), hogy Horvátországban mennyi lehetőség lenne minőségi olajat készíteni, és Horvátország csak közelebb van.
Sokszor az is eszünkbe jut, hogy akár otthon is lehetne, és akkor közelebb lenne a család, a barátok, ismejük a nyelvet (bár le kéne mondani az olíváról, amire azért nagyon rámozdultunk), de aztán csak elém ugrik egy-egy hír, időközi választás, nemzeti konzultáció,  meg mindaz a mocsok, ami miatt nagyon elegem volt már otthon.