Órgiva három hegy között fekszik, álmos kisváros is lehetne, távol a világtól, de nem az. A környező hegyekben ezernyi kisközösség talált otthonra, szufik, buddhisták, boszorkányok, sámánisták, hippik, punkok, biokertészek. És amikor azt mondom, hogy otthonra talált, akkor azt úgy értem, hogy itt van Spanyolország legnagyobb szufi közössége, hogy 2-300 fős hippi "kisváros" van teljes anarchiában és ugyanekkora német punk közösség katonás rendben, az egyik hegyen valami növényritkaság él (ami a repülés varázsital egyik összetevője), és az itteni boszorkányokat az inkvizíció sem tudta kiírtani, és persze sok-sok kisebb közösség, egészen az egyik szomszédig, akinél folyamatosan 5-10 önkéntes lakik és amikor nem dolgoznak, akkor teljes a fesztiválhangulat.
Órgiva mindennek a közepén fekszik, így el tud tartani 3 bioboltot, keleti ruhás és ajándékboltot, alternatív kávézókat és humusz bárt, sőt egy holiszikus-alternatív dúla- és bábaképzőt és senki nem lepődik meg a nagyon sokféle emberen, hippiken, punkokon, szufikon, út szélén bandázó-ivó fiatalokon vagy a 70 év körüli nénin, aki egy bár teraszán épp a friss tetoválást mutatja a karján az asztaltársainak.